~Bukott angyal~ Ötödik rész/2.

Sziasztok (: Itt is lennék a folytatással. Jó olvasást! 
Nagyon várom a véleményeket (: Xx
Következő rész: kedden!!
*A

A torkából felszakadó sikolyra Lili támolyogva felült az ágyban, és a mellkasára szorította a kezét. Érezte a becsapódást, ahol eltalálta a golyó. De ahogy odapillantott, csak a sebhelyet látta. Egész testében remegett, ahogy megmarkolta a zseblámpáját, és felkelt, hogy ellenőrizze az ajtót meg az ablakokat.

Nem volt senki sem az utcán. Nem szűrődött ki fény a házakból. Senki nem jött bevégezni azt, amit két évvel ezelőtt elkezdett.

***

Mire Lili megpakolta a hátizsákját, legalább huszonöt kilósnak érezte. Az út oda-vissza tizenkét kilométer hosszú volt, de ki akarta használni ezt a szép napot.

Alig tett néhány métert, amikor valaki rákiáltott.

- Felfedező útra megyünk ma reggel? – kérdezte tőle Mac.

- Gondoltam túrázok a Kis Angyal-ösvényen.

Mac összevonta a szemöldökét.

- Egyedül?

- Ez könnyű túra lesz, legalábbis az útikönyv szerint. Van térképem. Ne aggódjon, Drubber úr! Nem megyek messzire.

Nekivágott a tóparti ösvénynek, majd az erdőn át a kanyon fala felé. Végig enyhe volt az emelkedő, a levegő nyirkos a fenyőerdőben. Hatalmas sziklatömbök emelkedtek az olvadó hó és sárfoltok között.

Felkapaszkodott a sáros emelkedőn. Amikor megkerülte a következő szirtet, először pillanthatta meg a csillogó folyót.

Nyakában a távcsövével, Lili továbbkapaszkodott az ösvényen. Zihálva mászott egyre feljebb.

Hirtelen megtorpant, kissé meg is csúszott, amikor meglátta, hogy Zayn ott ül egy sziklaszirten. A férfi csupán futó pillantásra méltatta.

- Tudhattam volna, hogy maga az. Akkora zajt csap, hogy megindul tőle a lavina.

- Mit keres idefönt?

- Törődjön a maga dolgával – Zayn felemelte az ölében heverő jegyzetfüzetet. – És maga? Azonkívül, hogy itt csörtet, és azt zihálja, hogy „nincs legyőzhetetlen akadály”.

- Nem is mondtam ilyet. Végigmegyek az ösvényen. Ma van a szünnapom. Maga idefönt szokott írni?

- Kutatást végzek. Itt tervezek megölni valakit, persze csak képzeletben. Ez éppen megfelelő helyszín ebben az évszakban. Az ösvény szinte teljesen kihalt. A férfi felcsalja ide a lányt, és a mélybe löki – Zayn kihajolt és lenézett. – Hosszú, borzalmas zuhanás követi. Szörnyű tragédia.

- De miért teszi ezt? – kérdezte Lili izgatottan.

Zayn megvonta széles vállát.

- Főleg azért, mert megteheti.

- Kajakosok is lehetnek a folyón. Ők észrevehetik.

- Ezért hívják ezt a képzelet szüleményének. Kajakosok, talán. Egyébként is, mit láthatnak, hallhatnak? Egy zuhanó testet, a visszhangzó sikolyt és a csobbanást.

- További jó munkát.

Mivel Zayn válasza nem volt több szórakozott morgásnál, Lili kissé mérgesen folytatta útját.

Megkönnyebbülten lecsatolta a hátizsákot, mielőtt leült volna egy sziklára. Kicsomagolta az ebédjét, és falatozni kezdett. A világ tetején érezte magát. Egyszerre volt nyugodt és tökéletesen boldog. Beleharapott egy almába, miközben egy sólyom elsuhant a feje felett.

Felemelte a távcsövet, hogy kövesse a madár röptét, aztán lefelé irányította, hogy végigpásztázza az erős sodrású folyót.

Ha nem kutatta volna végig a folyópartot, sohasem veszi észre őket.  A fák és a sziklák között álltak, a férfi neki háttal. A nő csípőre tett kézzel a folyó felé fordult.

A nagy távolság miatt még távcsővel is lehetetlen volt alaposan megfigyelni őket, de azért ki tudott venni egy fekete hajfoltot a piros dzseki fölött és a piros sapka alatt. Kíváncsi lett volna, vajon mit csinálnak.

- Biztos vitatkoznak – motyogta magának.

Volt valami ellenséges a nő testtartásában, amint a férfira mutatott, aki heves mozdulatot tett, mire a nő pofon vágta, majd mellbe lökte, aztán megint pofon csapta.

A férfi karja felemelkedett, a nő elterült.

- Ne, ne! – motyogta – Hagyják abba!

Ehelyett a nő feltápászkodott, és támadott. De mielőtt célba ért volna az ütése, a férfi megint hátralökte, és a nő a földre zuhant.

Drámaira fordult a helyzet, amikor a férfi a nő fölé állt terpeszben, a hajánál fogva felrántotta a fejét, és a földhöz csapta. A férfi keze rákulcsolódott a nő torkára.

A nő teste megfeszült, majd amikor mozdulatlan lett, Liliből heves zokogás tört fel.

Megtántorodott, és térdre zuhant. Aztán gyorsan talpra ugrott, és futni kezdett.

Minden összefolyt körülötte, ahogy őrült tempóban vágtatott lefelé az ösvényen. Keményen nekicsapódott Zaynnek, és vadul csapkodott a karjában.

- Hagyja abba! Mi van magával, megőrült? Öngyilkos akar lenni? – Zayn a sziklafalig tolta Lilit, és szorosan tartotta, amikor a lánynak megrogyott a térde – Most rögtön hagyja abba! A hisztéria nem segít. Mi volt ott? Medve?

- Megölte a nőt! A saját szememmel láttam! Megölte a nőt a folyó túlsó partján.

- Lélegezzen mélyeket! – Zayn lehajtotta a fejét, hogy találkozzon a tekintetük – Jó, na még egyszer. És megint.

- Nyugi, jól vagyok. – Lili mélyeket lélegzett – Kérem segítsen! A folyó túloldalán voltak, és én láttam őket, ezzel – felemelte a távcsövét. – Megölte a nőt, és én láttam.

- Mutassa meg!

Lili behunyta a szemét.

- Feljebb az ösvényen. Nem tudom milyen messze van.

Nem akart visszamenni, de Zayn fogta a karját, és maga után húzta.

- Megálltam enni a kis vízesésnél – mesélte Lili. – Volt ott egy sólyom. Elővettem a távcsövemet. A sziklákat fürkésztem, és megláttam két embert.

- Hogy néztek ki?

- Nem láttam túl jól. A nőnek hosszú haja volt, sötét, meg piros dzsekije és piros sapkája. Napszemüveget viselt. Háttal állt nekem.

- Mi volt a férfin?

 - Sötét dzseki és narancssárga sapka. Mint a vadászok ruhája. Rajta is volt napszemüveg. Nem láttam az arcát. Ott maradt a hátizsákom. Mindent ott hagytam és elfutottam. Ott voltak – kinyújtotta a karját. – A fák előtt. Most már nincsenek ott, de én láttam őket. Le kell ülnöm.

Amikor Lili reszketve leereszkedett egy sziklára, Zayn elvette a távcsövet, és belenézett.

- Pontosan mit látott?

- Veszekedtek. A nő pofon csapta a férfit, majd hátralökte, aztán újból megpofozta. Erre a fickó leütötte, de a nő felkelt, és rárontott. Ekkor megint leütötte a pasas. Vért láttam az arcán. Azt hiszem, vért láttam a nő arcán. Ó, istenem!

Zayn a lányra villantotta a szemét.

- Nem fog megint hisztériázni! Szépen elmondja, hogy mit látott.

- Lehajolt a férfi, megragadta a nőt a hajánál, és a földhöz csapta a fejét. Úgy nézett ki, mintha fojtogatná. A nő lába egy ideig as földet csapkodta, aztán már nem mozdult.

- Ez nagy távolság. Biztos benne?

- Látott már valaha valakit meggyilkolni?

- Nem.

A lány a hátizsákjáért nyúlt.

- Én igen. Ez a férfi elvitte valahová a nőt, elcipelte a holttestét, de az biztos, hogy megölte. És meg fogja úszni. Hoznunk kell segítséget.

- Adja ide a csomagját.

- Tudom vinni.

Zayn elvette tőle a zsákot, és sajnálkozó pillantást vetett rá.

- Vigye az enyémet, az könnyebb! – a férfi lerázta magáról a hátizsákját, és odaadta.

Lili felvette a hátára, és Zaynnek igaza volt: ez jóval könnyebb volt.

- A mobiltelefon! Mekkora idióta vagyok!

- Nincs térerő – intette le Zayn, ahogy a lány a zsebébe nyúlt.

- Egyedül gyorsabban haladna. Előre kell mennie.

- Nem. Milyen gyilkosságot látott korábban?

- Nem beszélhetek róla. Mennyi ideig tart az út visszafelé?

- Amíg le nem érünk. És el ne kezdje nekem kérdezgetni, hogy ott vagyunk-e már.

Lili majdnem elmosolyodott. Annyira rideg és kemény volt vele a férfi, hogy teljesen elűzte a félelmét. Zayn gyorsan haladt, miközben Lili próbált lépést tartani vele.