4/8.

Sziasztok! (: Meg is hoztam az ígért részt, remélem tetszeni fog (: 
Tényleg nagyon kíváncsi lennék a véleményetekre mind a szereplőkről, mind a történetről. Illetve találgathattok Lili titkáról is.
Jó olvasást! xx
U.i.: Következő rész még nincs megírva, szóval türelmet kérnék, viszont tudtok motiválni néhány megjegyzéssel (; És aki eddig nem tette volna meg nyugodtan iratkozzon fel! (:
*A

(ajánlott zene a részhez/ majd kiderül, miért pont ez)
Alighogy a lányok készen lettek, csengettek. Liam állt fel és nyitotta ki az ajtót rég nem látott barátunknak.
-Sziasztok. Ezt nektek hoztam - nyújtott át egy hatalmas méretű csokit mosolyogva.
-Akkor együnk - vetettem fel az ötletet.
-Van, ami sosem változik - nézett rám nevetve Lili.
Leültünk az asztalhoz és közben beszélgettünk.
-És Lili mi történt a karoddal? - kérdezett rá Zayn a számunkra is szembetűnő dologra.
-Volt egy elég kemény hónapom - válaszolt.

**visszaemlékezés, Lili szemszöge**
-Meddig akarod még ezt csinálni? Hetek óta vagdosod magad, miért jó ez? - fogta meg a kezem Tom. ((ha valaki nem emlékezne, ő Lili munkatársa))
-Így legalább látom, hogy mi fáj.
-Hogy érted?
-Szeretem Őt és nem akartam elveszíteni. De mégis megtörtént. És fáj. Nagyon fáj. Ez legalább eltereli a gondolataimat. 
-Ez nem megoldás, csak tönkreteszed magad.
-Nekem már úgyis mindegy. Ennél rosszabbul már úgysem lehetek. 
-Ne butáskodj! Minden rendben lesz.
-Miért mondja ezt mindenki? Sosem leszek rendben. Egy rakás szerencsétlenség vagyok.
-Gyere ide, te butus! - ölelt szorosan magához - Emlékezni akarsz rá?
Alig észrevehetően bólintottam.
-Miért nem csináltatsz egy tetoválást ahelyett, hogy életed hátralévő napjaiban a karodat vagdosod?
-Egy tetoválást? - néztem rá.
-Valamit, ami rá emlékeztet. Valamit, amiről tudni fogod, hogy veled van és amit nem fogsz megbánni.
-Köszönöm, te mindig tudod mit kell mondani.
-Erre valók a barátok.  

**visszaemlékezés vége, Niall szemszöge**
-De most már jól vagy, ugye? - kérdezte Liam.
-A lehető legjobban. Erősebb vagyok, mint valaha - válaszolta mosolyogva.
Még folytattuk egy darabig a beszélgetést, amikor is eszembe jutott valami.
-Srácok, ne haragudjatok, de megígértem Gracenek, hogy ma elmegyünk valahova. - néztem barátnőmre.
-Akkor készülődjetek! - szólított fel minket Harry.
-De lemehetünk holnap is, - szólt közbe Grace - már régen láttátok Lilit. Beszélgessetek! Nem gond.
-Na nem, miattam nem halaszthatjátok el. Most már úgyis sűrűbben fogunk találkozni. Nektek pedig ki kell használni azt, hogy együtt lehettek - mutatott ránk Lili.
-Ez esetben mi most elmegyünk készülni - álltam fel barátnőmmel együtt az asztaltól.


**Lili szemszöge**
Azt hiszem épp eleget mondtam nekik arról a bizonyos hónapról. Nem tartottam fontosnak, hogy tudjanak minden apró kis részletet, elég ha annyit tudnak, hogy megtörtént. A másik titok, pedig maradjon titok.
Niall barátnője igazán kedves lány, nagyon összeillenek.
A vacsora befejeztével gondoltam megnézem a volt szobámat. Bementem és Gracet találtam ott, éppen öltözködött.
-Ú, bocsi. Nem akartam rád törni - szabadkoztam.
-Semmi baj. De ha már jöttél, segítenél felhúzni a cipzárt? - mutatott a ruhájára.
-Persze.
-Szerinted nem túlzás ez a ruha egy randihoz?
-Egyáltalán nem, és nagyon jól áll - mosolyogtam rá.
-Nem akarlak feltartani, de nem tudom mit csináljak a hajammal. Esetleg van valami tipped?
-Bízd csak rám! Megcsinálom - ültettem le a székre és a kezembe vettem a fésűt. 
Csak lazán befontam és elöl egy-egy tincset meghagytam szabadon. A sminket is megcsináltam és meg is mutattam neki.
-Wow, köszönöm - ölelt magához.
-Szívesen. Niall el fog ájulni.
Ahogy ezt kimondtam, már kopogtak is.
-Érezzétek jól magatokat! - mondtam, mielőtt kinyitotta volna az ajtót.
-Köszi.
Még összepakoltam, amit széthagytunk, majd visszamentem a többiekhez.
-Áá Lili! Hol voltál? - kérdezte Zayn.
-Csak megnéztem a szobát és mivel Grace ott volt, segítettem neki.
-Mi a véleményed róla? - érdeklődött Liam.
-Nagyon aranyos lány - mosolyogtam.
Újra beszédbe elegyedtünk és ismét az elmúlt évről volt szó. Ők meséltek a koncertekről, az albumról és csak úgy a hétköznapjaikról. Én is meséltem Tomról, az új munkámról és persze magamról, nem megemlítve azt a dolgot, ami rányomta bélyegét az egész további életemre.
-Niall miatt tetted? - mutatott a karomra Liam.
Nem hiába, még mindig nagyon jól ismer. Nem válaszoltam, csak halványan elmosolyodtam. Megkapták a választ.
-De most már nem csinálod többet, igaz? - reménykedett Liam.
Hihetetlen, hogy mennyire tud aggódni valaki miatt.
-Nem, ezek a régi hegyek. Azóta rájöttem, hogy semmi értelme.
-Nagyon helyes! Senki sem érdemli meg, hogy ezt tedd miatta - bólogattak a többiek Eleanor kijelentésére.
-Azt hiszem mennem kellene. Reggel korán kezdek - álltam fel a helyemről.
-Mikor végzel? - kérdezte újból Liam.
-Dél körül - feleltem és Larával együtt az ajtó felé lépkedtünk.
-Délután átjöhetnél, ha gondolod - mondta Louis, miközben 2 puszival elköszönt.
-Itt leszünk. - kacsintottam - Sziasztok.
-Szia - hangzott kórusban az elköszönés.
Beszálltunk az autóba és meg sem álltunk hazáig.
Jó volt újra látni őket...